Opiátok
Altatók, nyugtatók
Amfetaminok
Ecstasy
Kokain
Crack
LSD
Oldószerek
Cannabis
PCP (fenciklidin)
Designer drogok
Szerek és hatások
Hepatitis fertőzések
Kóros szerencse-
játékos vagy?
Alkoholhasználati
rendellenesség teszt
A természetben is előforduló hallucinogéneket már évezredek óta ismerték a különböző kultúrákban. 1938-ban egy svájci kémikus, Albert Hoffman gyógyszerkísérletek során az anyarozs nevű gombából (a rozson és néhány gabonafajtán előforduló gomba) állította elő az LSD-t (lizergsav-dietil-amid), és véletlenszerűen ismerte fel kábulatot okozó hatását. Valószínűleg beszippanthatott egy kis mennyiségű LSD-t, és „trip”-et, „utazást” élt át. Hazafelé kerékpározás közben mindennapi világát egy csodálatos fantáziavilág váltotta fel. Otthon az ágyában fekve jóleső részegséget érzett, fantáziaképeket látott. Ugyanilyen tapasztalatokról számoltak be azok is, akik gombával fertőzött rozsból sütött kenyeret ettek.
Az LSD gyógyszertani hatását tudományosan kutatták pszichiátriai betegek körében. Azzal is foglalkoztak, hogy a hadseregben is alkalmazni fogják. Bármennyire is meggyőzőek voltak az eredmények, a szer legális használata sohasem volt kifizetődő, s nem használják gyógyszerként.
Az LSD népszerűsége az 1960-as és 70-es évek között tetőpontra jutott. A szer fogyasztására azok kezdtek rátérni, akik a hagyományos, kulturális értékeket elutasították, és a transzcendentális világ felé fordultak. Könnyűzenei koncertek, a hippi és a szabad szerelem mozgalom középpontjába került, de sokan tiltakoztak használata ellen, amikor látták, milyen anarchia és őrület tör ki a droghatás alá kerülő fiatalok között. Az 1980-as évek során elvesztette népszerűségét.
Bizonyos trópusi növények (például mescalin, psilocybin) kivonatai és a félszintetikus készítmények hallucinációkat, érzékcsalódásokat okozhatnak a központi idegrendszerre gyakorolt hatásuk által. A gondolkodást, a tudatot és az érzékelést (látás, hallás stb.) befolyásolják és módosítják.
Fehér, szagtalan, íztelen anyag (oldat vagy kristályos por), mely tabletták, mikrodrazsék, kapszulák, folyadék formában kerül forgalomba. Európában általában bélyegként, Amerikában pedig folyadék, kapszula, tabletta formájában fordul elő.
A leghatékonyabb hallucinogén, kis adagokban is kiváltja a hallucinációt.
A hordozókat, azaz papírt, bélyeget, cukorkát, vásznat, tablettát átitatják az anyaggal, melyet általában szájon át használnak, ritka esetben feloldva, más drogokkal keverve vénába adják be. Olykor előfordul az is, hogy lányok a vaginán keresztül juttatják a szervezetükbe.
A hallucinogén szerek hatása általában függ a fogyasztó fizikai állapotától, hangulatától, a szer erősségétől és a környezettől, ahol fogyasztja.
A fogyasztónak a szer hatása alatt megszűnik az unalom- és az ürességérzése, értékesnek érzi magát, s úgy véli, hogy mások csodálata tárgyává vált.
A LSD a bevétel után kb. 45 percen belül kezd hatni, legnagyobb részét a vese és a máj dolgozza fel, majd 8-12 órán belül a szervezet kiválasztja.
A fogyasztók „trip”-ről, „utazásról” szoktak beszámolni. Ugyanis a szer hatása alatt lévőnek olyan élménye van, mintha egy másik helyre kerülne.
Az induláskor pupillatágulat, vérnyomás-emelkedés, szapora szívverés, remegés, hidegrázás, valamint szélsőséges hangulatváltozás lép fel. A használó hangulata másodpercenként változhat, lehet jó és rossz hangulata is, az eksztatikus boldogságtól el egészen a szorongásig.
Az utazáskor, melykb. 5-8 órán át is tarthat, hallucináció is felléphet. Pszichikai és érzékszervi zavarok keletkeznek. Torzulnak a távolságok, a színek átalakulnak hangokká, a hangok látvánnyá, a színeknek illata lesz, és a tudatban felcserélődik a tér és az idő fogalma. Olyan érzése támad a használónak, mintha megállna az idő. A tárgyak megsokszorozódnak. Egy nagy épület kis épületté zsugorodik össze, vagy egy kis szoba nagy teremmé nő számára.
A szerhatás alatt a használó olyan állapotba kerül, hogy nehezen vagy egyáltalán nem tudja a tárgyakat egymástól, vagy önmagát a környezettől megkülönböztetni. Ez az érzés némelyeknek kellemes, másokban viszont pánikot vált ki.
A fogyasztó a bevétel után 8-12 órával tér vissza a normális állapotba, melyet feszültség, nagy fáradtság, s mint visszamaradó hatás, alvászavar kísér. A használónak lehetetlen megállítania az utazást, még akkor is, ha vészhelyzetben van.
A szer lappangó pszichiátriai betegségeket hozhat a felszínre, és súlyos személyiségtorzulásokat okozhat.
Egy „utazás” után a gondolkodás, érzelemvilág hónapokon át sérült maradhat.
Kialakulhat a flashback, utóvillanás élménye, mely azt jelenti, hogy újabb adag bevétele nélkül is egészen váratlanul bekövetkezik az LSD hatása. Ha valakit ez például autóvezetés közben ér, különösen veszélyes állapotba kerülhet, és másokat is súlyosan veszélyeztethet.
Mi okozza az utóvillanást? Amikor a szer egyes molekulái az agy látóközpontját elérik, hallucinációt váltanak ki, más molekulák pedig a májban, a vesében és a vérben telepszenek le, s lassan távoznak el a szervezetből. Ha újra bekerülnek a véráramba, az agyba jutva a szerhasználó teljesen váratlanul ismét az LSD hatása alá kerül. Ez a jelenség előfordulhat a fogyasztás után néhány óra vagy hónap múlva is.
Túladagolás esetén hányinger, vérnyomás ingadozás, pszichotikus tünetek, pánikszerű félelem lép fel.
A szer 3-4 napi használata után tolerancia, a kívánt anyag mennyiségének növelési igénye léphet fel, s kialakul a súlyos lelki függőség. A szer utáni sóvárgás annyira fokozódik a személy gondolkodásában, érzelmeiben és cselekedeteiben, hogy szenved, nyugtalan, zavart, ha nem veheti be az anyagot.
Jelentős megvonási szindróma nincs, előfordulhatnak depressziók.